Nők a repülésben

Hölgypilóták

Interjú dr. Tari Fruzsinával, a Magyar Űrkutatási Iroda vezetőjével

2015. március 04. - Hölgypilota

A múlt héten írták alá ünnepélyes keretek között Budapesten az Európai Űrügynökségez (ESA) való csatlakozásunkról szóló szerződést. Az ünnepségen a Hölgypilóta interjút készített dr. Tari Fruzsinával, a Magyar Űrkutatási Iroda vezetőjével.

tari1.jpg

Mi a jelentősége, hogy Magyarország az Európai Űrügynökség tagja lett?

Az Európai Űrügynökség gyakorlatilag egy elit szervezet, ahova bekerülni formalitásnál sokkal több: dicsőség. A csatlakozásnak az ipari szereplők, a tudományos társadalom nagyon sok hasznát tudja venni azáltal, hogy biztosan visszapályázható pénzeket fizet be Magyarország a szervezetnek. Az Űrügynökségben végzett munka olyan szabványok szerint működik, amely a legmagasabb szintű elvárásoknak is megfelel, ez a hadiiparnál is szigorúbb szabványokat jelent. Ha egy ipari szereplő vagy egy kutatóhely sikeres projektben tud részt venni, az biztos, hogy egy nagyon jó alap az uniós pályázati rendszer kihasználására, vagy más harmadik országokkal való gazdasági együttműködésre.

Mennyi a tagsági díj? 

Az évente néhány millió eurós tagsági díj több összetevőből áll:  egyrészt a kötelező részből és ezen felül vannak az önkéntes programokra befizethető tagdíjak, melyek nagyobb szeletét teszik ki az Európai Űrügynökség forrásainak. Ezt kell majd nagyon jól beazonosítanunk, hogy milyen önkéntes programok azok, amelyekben a magyar űrkutatás részt vehet és amelyeket hasznosíthat.

tari2.jpg

Melyek a legerősebb területeink?  Mivel nem szakmai közönségnek szól a blogunk, ha néhány konkrétumot említene.

Ha például bekapcsoljuk a televíziót, ha nem is közvetlen műholdas adást nézünk, a műholdak átjátszása akkor is kulcsszerepet játszik. Tudunk például átjátszó fejet gyártani akár a műholdra, akár a földi vevőállomásra, vagy antennát gyártani. Az orvostudományban olyan kutatásokat végezhetnek az űrben, ahol kizárt a gravitáció hatása és esetleg tisztább módon lehet elemezni egy-egy betegséget, vagy egy reakciót. A csontszövet és izomtónus kutatásában, vagy akár a szív és érrendszer működésében is jelentőséggel bírnak az űrorvostani felfedezések. A pszichológiában is fontos szerepet játszik, hiszen ez egy olyan környezet, amely az ember pszichéjét maximálisan megterheli. Aztán a másik irány lehet például a meteorológia. Ha bekapcsoljuk a TV-t és megnézzük, hogy milyen időjárás lesz, a meteorológiai adatokat is műholdas távérzékelés eredményeként kapjuk.

Emellett rengeteg helyen fontos lehet a műholdas technológia, így például említhetném a globális felmelegedéssel kapcsolatos kutatásokat, a talajszerkezet vagy egyéb mezőgazdasági vizsgálatokat is.

Nemrég fejezte be keringését a Masat-1, a képen látható magyar apró műhold. Folytatjuk ezt a programot?

Bizonyára lesz azonos csapattal vagy másképpen való folytatása. Elég sok ország törekszik arra, hogy saját műholdja legyen. Azt gondolom, hogy bizonyos feladatokat el lehet látni együttműködésben más országokkal, akár egy közös műholdépítéssel. De vannak olyan szakterületek, ahol érdemes lehet meggondolni a saját műholdat.

00_10.jpg

Legutóbb a Nemzetközi Űrállomással kapcsolatban Samantha Cristoferotti űrhajósnőről írtunk, aki felvitte az űrbe az olasz kávét. Várhatóan mikor lesz magyar űrhajósnő, aki ugyanígy bemutatna egy hungarikumot?

Ez nem kizárólag a mi terveinken múlik, szokás szerint nyílt pályázatot írnak ki azoknak az embereknek, akiket kifejezetten érdekel.  Hatalmas nagy a verseny, az előző válogatásban is több mint tízezren jelentkeztek, és csak 6 űrhajósjelöltet választottak ki. Ezért az, hogy legközelebb magyar űrhajós megy az űrbe, jelenleg inkább fikció, mintsem reális lehetőség. De ez azon is múlik, hogy kik fognak pályázni és kik azok, akik érdeklődnek.

Végül kérjük, mondja el, hogy hogyan került a magyar űripar területére?

Az alapvégzettségem jogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végeztem és már ott tanultam világűrjogot, amely abszolút magával ragadott. Ezért kerestem azokat a lehetőségeket, amelyekkel ezt ki lehet egészíteni. A Műszaki Egyetemen ipari termék- és formatervező mérnök szakon végeztem. Végül Párizsban világűrjogi és távközlési jogi szakképesítést szereztem. Azt gondolom, hogy ez a kombinációja a szakismereteimnek, amellyel egyébként Magyarországon egyedül én rendelkezem, alkalmassá tesz a Magyar Űrkutatási Iroda vezetésére.

tari3.jpg

Miből áll az Űrkutatási Iroda tevékenysége?

Leegyszerűsítve feladatunk egy ügynöki jellegű tevékenység, össze kell hozni a keresletet a kínálattal. Gyakorlatilag meg kell nézni, hogy milyen területeken lehetne a magyar űripar erős, és ezekért lobbiznunk kell. Ennek érdekében ki kell alakítani két- vagy többoldalú együttműködéseket más országokkal, és képviselnünk kell a szakterületet a nemzetközi szervezetekben. Nagyon jó példa erre az Európai Űrügynökséghez való csatlakozásunk, hiszen ez egy mérföldkő a szakma számára, a csatlakozáshoz tartozó feladatokat pedig a Magyar Űrkutatási Iroda látta és látja el.

Hány év munkája van ebben a mai aláírásban?  

Ez egy nehéz kérdés. Szerintem negyven év munkáját értékeli ez az aláírás. De szigorúan véve csak 2003-ban kerültünk be az úgynevezett PECS, együttműködő államok közé, amely gyakorlatilag az előszobája az Európai Űrügynökségnek. Akkor még nem lehetett hozzá csatlakozni, nem volt olyan erős az iparunk az Európai Űrügynökség megítélése szerint. Ezért úgy gondolom, az elmúlt 12 év munkáját fektettük igazán bele abba, hogy idáig eljutottunk. 

HIDROPLÁNOK Lesz-e újabb aranykor?
Megjelent legújabb e-könyvünk

esa_tagok.jpg 

Korábban írtunk a MaSat1 műhold fejlesztőcsapatának egyetlen női tagjáról. Ajánljuk a Magyarok a világűrben összeállítást és az aláírás alkalmából megjelent ünnepi kiadványt

(Második fotó NFM, negyedik fotó Űrvilág hírportál)

A bejegyzés trackback címe:

https://holgypilota.blog.hu/api/trackback/id/tr197239821

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.