Nők a repülésben

Hölgypilóták

Fárasztó repülőutak a ’30-as években

2018. május 29. - Hölgypilota

A méregdrága jegyárakat megfizető elegáns utasoknak sok kellemetlenséget kellett elviselni a Londonból Ausztráliába tartó 11 napos repülőút alatt.

5_321.jpg

Mivel az akkor már fémből készült repülőgépek nem voltak hőszigetelve, az utastérben télen nagyon hideg, nyáron viszont nagyon meleg volt. A forróságot egy-egy ventilátor, vagy nyitott ablak enyhítette csak.0_317.jpg

 A hangszigetelés hiánya miatt végig el kellett viselni a fülsüketítő zajt is. A repülőgépek 120 decibeles hangerővel szálltak fel (140 decibel már a zajfájdalom küszöbértéke), melyet egy az egyben az utastérben is lehetett hallani. És az erős zaj az utazási magasságon sem szűnt meg.1_361.jpg

Ha még mindez nem lett volna elég az átlag négyezer méter utazómagasságon az utasokat a légszomj is gyötörte. Mivel a repülőgépek lassan és alacsonyan repültek az utasok szép időben kedvükre gyönyörködhettek a tájban, de ott volt az állandó turbulencia veszélye. A repülőgép ilyenkor hirtelen, akár több száz métert is zuhanhat. És mivel erről előre nem tudták figyelmeztetni az utasokat, hiába volt már fedélzeti mosdó nem javasolták ennek használatát.   3_347.jpg

A repülőgépek kis hatótávolsága miatt gyakran le is kellett, hogy szálljanak tankolni, amely jelentősen megnövelte a menetidőt. Így Londonból Szingapúrba nyolc nap alatt lehetett eljutni az útközbeni huszonkét leszállás miatt. 7_261.jpg

Az akkori leghosszabb útvonalon London és Brisbane (Ausztrália) között 11 napig tartott az utazás, miközben az utasok 24-szer szálltak fel-le különböző repülőtereken. Az utazással járó fizikai megterhelést ugyan szállodákban pihenhették ki, de a gyakori hajnali felszállás miatt ez sem volt igazán pihentető.  2_346.jpg

A jegyárak ennek megfelelően nagyon drágák voltak, mivel az útközbeni szállodai elhelyezés és étkezések árát is tartalmazták. A repülőút során elszenvedett kellemetlenségek és a horribilis jegyárak ellenére (egy hosszabb repülőút ára átlag egy új autó árát tette ki) a repülőutasok száma állandóan nőtt.4_332.jpg

Korábban írtunk egy pilótanőről, aki egy Cirrus kisgéppel egyedül repülte körbe a Földet és írtunk a hőlégballonozás titkairól is.

A bejegyzés trackback címe:

https://holgypilota.blog.hu/api/trackback/id/tr3013887662

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2018.05.29. 20:39:33

Nyitott ablakkal repültek?
Én úgy tudom, hogy 120 decibel a fájdalomküszöb, a 140 decibelt az emberi fül ennél négyszer hangosabbnak érzékeli.

Sir Galahad 2018.05.30. 17:30:25

Kamu. Ausztrália nem létezik :) .

Punxsutawney Mormota 2018.05.30. 17:44:23

Ehh, Indy Jones csak a szemébe húzta a kalapját, és mire felébredt már Tibetben volt. Így kell ezt csinálni! :)

iattilagy 2018.05.30. 17:49:16

@Online Távmunkás: A fájdolom küszöb kb. 120dB abban igazad van. A 140dB viszont nem 4-szer hanem 100-szor nagyobb amplitúdót jelöl, viszont a hangosság érzet logaritmikus, így az a dB szerint változik arányosan.

molnibalage 2018.05.30. 18:28:15

@iattilagy: Most hangnyomásról vagy hangteljesítményszintről beszélünk? Nem mindegy...

en.wikipedia.org/wiki/Decibel

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2018.05.30. 20:24:10

@iattilagy: @molnibalage: Van a hangnyomás, a hangteljesítmény és az érzékelt hangerő, én az utóbbiról írtam.

bemce 2018.05.30. 20:30:33

Most jövök Oszakából.11 óra is sok volt.Ráadásul a negyedik filmet nem bírtam befejezni. Sanyarú sors...

szepipiktor 2018.05.30. 21:58:04

A poszt minden betűje igaz!
Csak ugye megint ugrunk az időben, a mai szemmel vizsgálunk valamit és ebből így bulvár lesz.
Én összevetném előbb a London-Ausztrália távot AKKORI közlekedési lehetőségekkel, például a Londobból (ahonnan nem indult hajó...) elindulva Gibraltárnál a Földközi tenger, a Szuezi csatorna, a Vörös tenger, Arab tenger, Indiai óceán és akkor csak Perth, ahonnan Melbourne még odébb van.
Az akkori óceánjárók 20-23 csomóval haladtak.
Tehát ezt kell összevetni, a hosszú tengeri csobogást (és ugye a tengeri betegség, a viharok sem a kényelemet jelentik) a jóval rövidebb ideig tartó, de sok leszállással nehezített repülést.
Csak így lenne korrekt, valószínűleg akkor azok, akik megtehették, mégis a repülést választották...

Hölgypilota · http://holgypilota.blog.hu 2018.05.30. 22:15:34

@szepipiktor: Teljesen így van, ahogy mondod, hiszen ennek köszönhető, hogy ma már a csúcs idő Perth és London között leszállás nélkül 17 óra. Az akkori gazdagok is látták, hogy a repülésé a jövő, és a jegyekkel rá szavaztak.

David Bowman 2018.05.30. 22:30:38

A menetrend alapján fele-harmada leszállással is ment volna ez.

bemce 2018.05.30. 22:53:35

@David Bowman: Természetesen a koldusosztályon. :)

Pwell 2018.05.30. 22:58:47

Mivel 4000 méter magasságban nyáron is fagypont körül lehet a hőmérséklet, így a nagyon meleget nem teljesen értem. Persze a direkt napsütés felmelegíthette valamennyire a kabint, azért nehéz elképzleni, hogy forróság volt bent.

ComLo 2018.05.31. 04:03:32

A postban szereplő menetrendet volt szerencsém nekem is lefotozni egy reptéren, így aki böngészni akarja itt van nagyobb méretben:

www.kepfeltoltes.eu/view.php?filename=794P4294232.jpg

A végállomás egyébként Sydney és nem Brisbane. Amúgy nyílván kitérők nélkül, de nagyjából ma is ez az útvonal csak 11 helyett kb 1,5 nap. 3/4 útig én is arra járok, de már az is tud nagyon fárasztó lenni.

nyúúlacska 2018.06.01. 07:29:59

Basszus, nekem még az is hosszú volt, hogy fél 3-kor elindultam Bp-ről és másnap délre értem csak Hurawalhira...... ://