Vajon miért vág bele a prémvadászok ük-ük-ük unokája a 21. században egy légitársaság alapításába? 
A képen Teara vezérigazgató asszony, aki nemrégen Kanada angol részén, Vancouver-ben Iskwew Air néven légitársaságot alapított. Iskwew kanadai indián nyelven nőt jelent.
Csak hogy fokozzuk az izgalmakat, a légitársaság első járata jövőre március 8-án a nőnapon indul majd a nagyvárostól 1300 kilométerre északra fekvő városba, Fort Chipewyan-be, ahol még a vezérigazgató asszony családja is beszéli az indián nyelvet.
A történet három szálon ért össze nemrégen, vegyük őket sorra.
Teara asszonyt 30 éves korában Afrikában babonázta meg a repülés, amikor egy kirándulás során életében először kezébe adták egy Cessna kisrepülőgép kormányát. Olyan szabadságot érzett közben, ami fordított az életén.
Nemcsak hobbi pilóta igazolványt szerzett, hanem meg sem állt néhány év alatt a DHC Dash-8 több mint 50 személyes két turbóhajtóműves légcsavaros kereskedelmi gép vezetéséig. Hivatásos kereskedelmi pilóta és hatósági személy is lett.
8 évvel ezelőtt volt Vancouver-ben a téli olimpia, melynek egyik kisérő programjaként kitüzték, hogy az esemény kapcsán a világ ismerje meg jobban a kanadai őslakosok egykori és mai világát.
Teara, aki volt bozót pilótanő is, amikor csak úgy leszállnak valahol ismeretlen területen, a téli olimpia idején kezdett el gondolkodni egy a saját őslakos kultúráját is szolgáló légitársaságon.
Egyfelől az elzártságból szabadította volna ki a levegőben a kanadai indiánok népes csoportját, másfelől pedig turistákkal ismertette volna meg a helyszínen az őslakosok kultúráját, szokásait, természet szeretetét.
Az évek során lassan hátszelet kapott a gondolata. Egyrészt az őslakosok a kanadai legfelsőbb bíróság ítéleteiben területeket, jogokat kaptak egyre inkább vissza. Másrészt a turizmus koncepcióban prioritást kapott az őslakosság megismerése. Végül, de nem utolsó sorban összefogtak a különböző cégek női vezetői is, hogy marketing értékké nemesedjen a repülés és az ősi kultúra. 
Néhány hete a Vancouveri Nemzetközi Repülőtér alelnök nője, a leghíresebb légügyi tanácsadó cég női vezetője, no meg az indián család jelenlétében indították az Iskwew Air kampányát. Sőt, támogatta őt egy szintén őslakos nevet viselő kis kanadai légitársaság egyik tulajdonosa is, hidroplánjuk a képen.
Teara asszony vett hozzá egy repülőgépet is, egyelőre még nem hidroplánt. A légitársaság első repülőgépe sem akármi, hiszen egy kétmotoros Piper PA-31, amelynek beceneve Navajo Cheaftain, vagyis indián törzsfőnök.
A repülőgép Teara vezetésével 9 utast szállíthat közel 400 kilométeres óránkénti utazósebességgel majd 2000 kilométer távolságra.
Teara vezérigazgató asszony bízik a légitársaságban tőkéstársak megjelenésében, nagyobb gépekben, de az ősi szellemek hozzájárulását is igényelte a sikerhez. Mind a nagyvárosban, mind az őslakos célpontokban kérte és megkapta a helyi indián önkormányzatok támogatását küldetéséhez.
A videónkon látható a Vancouveri Nemzetközi Repülőtér, amikor éppen hidroplánon repülünk oda a vizes terminálra a közeli indián nevű városból, Nanaimo-ból, pontosan 3 perc 30 másodperctől. A repülőtér belföldi termináljáról indul majd a jővő évi nőnapon az Iskwew Air járat az egykori prémvadászok földjére. Korábban irtam egy bozótpilótanőről a kanadai szomszédból, Alaszkában. Végül mit gondolnak, hány órát repülhetnének a világ leghosszabb leszállás nélküli repülőjáratával? A helyes választ videónkból megtudhatják.
