Az első magyar női ejtőernyősök Vöröskeresztes ápolónővérek voltak és életükben csak egyetlen sikeres ugrást hajtottak végre 1937-ben.

Az első magyar női ejtőernyősök Vöröskeresztes ápolónővérek voltak és életükben csak egyetlen sikeres ugrást hajtottak végre 1937-ben. A Magyar Vöröskereszt Egylet húsz nővért képzett ki a légi úton szállított sebesültek kísérésére és ellátására. Ejtőernyős képzésre azonban csak két nővért, Medveczky Gabriellát és Tatár Margitot találták alkalmasnak.

A bátor hölgyek szoktató repülését először egy kis sportgéppel, majd ejtőernyővel a hátukon egy csapatszállító repülőgépen végezték. A hölgyek az ejtőernyőket nehéznek találták és a képzésük során ugrásra nem is került sor. Életük első ugrását a Magyar Vöröskereszt Egylet háromnapos légi mentő konferenciája nemzetközi légi bemutatóján hajtották végre Mátyásföldön.

A rendezvényen több külföldi repülőgép is részt vett, de csak a két nővérből, egy orvosból és egy ápolóból álló magyar csapat hajtott végre ejtőernyős ugrást. A MALERT HA-FKB lajstromjelű Fokker F-VII típusú speciálisan kialakított kórházgép 1937. június 12-én szállt fel Budapest térségének első állandó repülőteréről.

Az összegyűlt, ámuló tömeg feje fölött körözve először ejtőernyővel ledobták az orvosi felszereléseket, majd a csapat tagjai 800 méter magasból sikeres ugrást hajtottak végre. Az orvos után először Tatár Margit, majd őt követően Medveczky Gabriella hagyta el a repülőgépet.

A bátor hölgyek ugrásukkal történelmet írtak, mert életük első és egyben utolsó ugrásával ők lettek az első magyar női ejtőernyősök.

Korábban írtunk 117 hölgy világrekord ejtőernyős formaugrásáról és arról is, hogy Wizz Air bázisrepülőtér lett Debrecen.   Ma már sokan denevérruhában is repülnek.