Szikrázó hó, nagy láng, színes ballonok -  magyar csapat is részt vett az osztrák Alpokban tartott hőlégballon találkozón. Menyhárt Brigitta hőlégballon oktató kapitány vendégbejegyzése.

A Unique Ballonsport Club csapata is ott volt Ausztriában, Gosau-ban az Alpok egyik völgyében a 2013. január 12-19. között megrendezett 20. BP Dachstein Alpentrophy hőlégballonos örömrepülésen.

A kiutazás előtt a rendezvény szervezői összeállítottak nekünk egy listát, hogy mi az, amit magunkkal kell vigyünk. A lista első olvasatra elég ijesztően hangzott. Mínusz 25 fokig ellenálló ruházat, hálózsák, amit hidegben is lehet használni, bivakzsák, hólapát, sátor, lámpa, lavinaásó, sisak, hótalp, távcső, piros zászló vészjeladáshoz, vihargyújtó, termosz, síp, aluminium melegítő fólia. A túlélő csomagba első sorban csokit, szőlőcukrot, teát, zacskós levest kellett bepakolni és 3 napra elegendő élelmet.

Spirituszos főzőt vittünk, mert hidegben a gázfőzőt nem tudtuk volna használni. Olyan eszközt is vinnünk kellett magunkkal, amivel jelzőfényt tudtunk volna leadni. Ezekre a felszerelésekre akkor lett volna szükségünk, ha valamilyen oknál fogva a civilizációtól távol szálltunk volna le, például egy hegytetőn és kint ragadtunk volna éjszakára a hidegben.

Oxigénpalackot is kellett vinnünk, azt akkor kellett volna használnunk, ha tartósan 4000 m felett repültünk volna. Szóval mi nem bíztuk a véletlenre, összeszedtük és minden egyes repülésnél be is tettük a túlélő-felszerelést a kosárba. Az megnyugtatóan hatott ránk az első eligazításon, hogy az elmúlt 20 évben egyszer sem kellett mentőhelikopter segítségét igénybe venni, ami azt jelentette, hogy senki sem ragadt egyszer sem kint a hidegben éjszakára és mindig valamelyik völgybe le tudtak szállni a ballonok.

Összesen három alkalommal sikerült repülnünk. A havas hegycsúcsok, a felhők és a havas fenyők látványa lenyűgöző volt. Itthon Magyarországon mi inkább síkvidéken szoktunk repülni és csak kisebb hegyekkel találkozunk, mint például a Velencei-hegység. A hegyvidéki repülésnek is megvan a maga tudománya. Kardos Miklós hőlégballon oktató is kint volt és sok jó tanáccsal ellátott minket, ő az elmúlt 20 évben majdnem minden évben repült az Alpokban.

Minden nap volt reggel eligazítás, ahol megkaptuk a meteor lapot, amiből megtudtuk, hogy milyen időjárás várható aznapra. A kapott széladatokból nagyon jól lehetett már felszállás előtt tervezni, hogy merre fogunk haladni. A szervezők nagyon pontos információkat adtak a környező völgyek időjárásáról, felhőzetéről.

Az első nap 2000 m-en voltunk legmagasabban és mi nem mentünk ki a völgyből, mert a találkozó szervezői azt mondták, hogy a környező völgyekben összezáródhat a felhőzet. Aznap 2 órát repültünk, majdnem ugyanoda sikerült leszállnunk, ahol felszálltunk, ezalatt a 2 óra alatt a GPS log alapján megállapítottuk, hogy 6,8 km-t repültünk.

A második repülésnél 2850 m-en a harmadik repülésnél pedig 3300 m-en jártunk. Az egyik repülésünk alkalmával 72 km/h sebességgel haladtunk a hegyek felett. A kiszemelt völgybe nagy sebességgel kellett bemerülni. 6,5 m/s-mal merültünk be a völgybe, ez azt jelenti, hogy másodpercenként 6,5 métert tettünk meg lefelé. A másik érdekesség az volt, hogy amíg a hegyek felett erős szél volt és nagy sebességgel haladtunk, amint bemerültünk a völgybe lecsökkent a vízszintes irányú sebességünk.

Mindegyik repülésünkre két darab Go Pro kamerát vittünk magunkkal. Az egyiket fixen feltettük az égőfej tartó lábra. A másikat pedig egy teleszkópos botra szereltük fel, így tudtuk ezeket a felvételeket készíteni, amiket a videón meg tudtok nézni. Ez a kamera halszem optikával van felszerelve, ami azt jelenti, hogy a kamerának 180 fokos a látószöge.

Pár völggyel odébb Filzmoosban is volt egy ugyanilyen ballonos találkozó ugyanazon a héten, mint amikor mi kint voltunk. A második repülés alkalmával ők előbb tudtak felszállni, mint mi, mert az ő völgyükben előbb szállt fel a köd. Amikor mi még csak állítottuk a ballonjainkat a másik rendezvény ballonjait már láttuk a fejünk felett elhaladni. Ugyanabba a völgybe érkeztek mindkét ballontalálkozó ballonjai, így szépen meghintettük 40-50 ballonnal a völgyet.  Filzmoosban is volt egy magyar csapat. Egymástól nem messze szálltunk le, összepakolás után tudtuk is egymást üdvözölni.  

Menyhárt Brigitta oktató kapitányon kívül  a csapat további tagjai voltak még Stieber József hőlégballon pilóta, Helembai Ildikó, Szelestyán Péter és Szilágyi László, aki a fotókat készítette.

A találkozó rendezői azokra a napokra is szerveztek programot, amikor az időjárás nem volt alkalmas a repülésre. Hótalpas kirándulás és egy ballongyártó prezentációja színesítette a programot.

Nemcsak a ballonosok élvezik a hófödte hegycsúcsokat, hanem a vakmerőbb síelők és snowboardozók is, akik helikopterrel vitetik fel magukat, hogy onnan nagyokat ugratva, repülve száguldjanak lefelé.