Hatósági vizsgát tett az airshow-k légi akrobatája, az L-29 Delfin, angol helyett magyar lajstrom számot kapott, amely gyakorlatilag ugyanaz, mint az autóknál a rendszám.

A tököli reptér zegzugos útjain még időben érkeztem ahhoz, hogy végignézzem, amint a két pilóta, zöld overallban Szakács Gábor, kékben pedig Rohács Tamás csendben és teljes nyugalommal átvizsgálja a gépet a hangárban. A csekliszt alapján mindent alaposan megvizsgáltak, megmozgattak, be- és átvilágítottak, ahogy illik.

A HA-DLF magyar lajstromú egykori katonai oktatógép a Goldtimer Alapítvány üzemeltetésébe került, olyan illusztris veterán gépek közé, mint a Li-2 utasszállító, a Po-2, a Cimbora vitorlázógép, a Vöcsök, Gerle és a Kánya.

Majd meglepetésemre a pilóták elkezdték a hangár előtti a betont söprögetni.  Pedig lett volna ember, aki ezt megteszi helyettük, de úgy látszik, semmit nem bíztak a véletlenre. Nem is került egyetlen szem apró kavics sem a hajtóműbe.

Ekkor jött az ötlete egy fotós srácnak, hogy ő bizony felmegy a hangár tetejére. Ott még sohasem voltam, gondoltam, itt az alkalom, hogy kipróbáljam és elindultam utána. Most már tudom, hogy a hangártető elég meredek, de oda-vissza megúsztam a kalandot.

Jó ötlet volt felmenni, föntről láttam, hogyan húzták- tolták ki a gépet a letakarított betonon.

Az eredeti katapult üléseket a civil használat miatt hatástalanítani kellett, most a piros mentőernyő pótolja őket a repülés során.

Indulás előtt a pilóták sisakkal a fejükön, beöltözve, piros ejtőernyővel a fenekük alatt ültek be a Delfinbe és magukra zárták a kabintetőt.

A nagy pillanat számomra a hajtóművezés volt, ilyet még soha nem láttam. Kaptam egy szuper fülvédőt, hogy holnap is meghalljam, ha a pirosban rám dudál egy autó. 

Aztán elkezdődött a hajtóművek beindítása. Mindenki feszülten figyelt, pilóták a hajtóművet egyre nagyobb fordulatszámra kapcsolták. A hangerő a fülvédő miatt elviselhető volt, bár azt éreztem, mintha egy rock koncerten nagy teljesítményű hangfal közelébe lettem volna. 

Miután a hajtóműveket is rendben találták a pilóták, felszálltak és a kecskeméti légtérben feszegették a gép teljesítőképességének határait.

A sikeres repülés után mindenki boldog volt, előkerült a gyerekpezsgő és a magyar zászló is.

A Komo-Sky Team és a Goldtimer Alapítvány csapata együtt ünnepelte a sikeres berepülést.

A repülőgép felkészítésében és üzemeltetésében egy repülőgép szerelő dinasztia is részt vesz. A fehér inges apa még közelről ismerte a magyar légierő Delfinjeit, tapasztalatát a fiának, aki a képen balról második, is átadta. 

Videót is készítettünk, a pilótákat is megszólaltattuk.

A magyar lajstromba került Delfin hétfőn a Duna felett mutatkozik be először a közönségnek. Tavaly ősszel Szakács Gábor pilóta részletesen bemutatta a Delfint a Repülni JÓ Tóksó-ban és ajánlok néhány vadászpilótanőt is a blogomból.