Diófási Orsolya a Magyar Női Vitorlázórepülő Válogatott tagja. Néhány napja Őcsényben találkoztunk vele, miután a nemzeti bajnokság versenynapján sikeresen lerepülte az ötszáz kilométer hosszú feladatot.
Orsi egy pilóta dinasztiában nőtt fel, ennek ellenére későn, de akkor gyorsan lett pilóta, így természetes, hogy papája, a képen a pipával az edzője. Őcsény a klubja, a képen látható saját géppel rendelkezik, mellyel már több mint négyszáz órát repült nagyobbrészt versenyeken.
A napi feladat hatszáz méterig vontatás, majd termikek erejével feltekertek közel kétezer méterre és indulás a cél koordináták felé. Ezer méter emelkedésből harminc-negyven kilométert lehet siklani, így állandóan keresni kell a természet emelőerőit.
Orsi elmondta, repülés közben öt órán át annyi mindenre kell figyelnie a pilótának egy más dimenzióban, hogy az embernek arra sincs ideje, hogy az izzadtságot a homlokáról letörölje és tényleg minden gond elszáll. Menedzser szempontból a repülés a legjobb pihenés, egy kéthetes versenyen fizikailag elfáradunk, de az idegszálak végre kisimulnak.
Orsi civilben környezetmenedzser, saját cégében dolgozik, ahonnan a szabadsága terhére versenyez. Idén ez a második kéthetes ciklusa, nemrégen a papájával ketten részt vettek a svéd nemzeti bajnokságon, ahol a három világbajnokot felvonultató mezőnyben negyedikek lettek.
Jövőre női világbajnokság lesz, azon is szeretne jó eredményt elérni. Reméli, hogy jobban rá tudja venni magát a kéthetes ciklusokban a papa mint edző által előírt fizikai felkészülésre, az idén a futás és más erősítés nem úgy sikerült, ahogy szerette volna.
Kérdeztük, hogy az eredmény elérésén kívül mi a motiváló erő. Orsi szerint a vitorlázórepülés egyszerűen szép, mint mikor az ember eső után átrepül a szivárvány alatt.
