Jean Batten alig volt pár hetes, mikor a francia Bleriot a világon elsőként átrepülte a La Manche-csatornát. Az erről szóló újságcikket anyja az újszülött ágya fölé helyezte és ezzel elindította lányát a világhír felé.

Jean zongoraleckéit hamar felváltotta a repülőóráival, miután anyja elvitte őt annak a Charles Kingsford Smith-nek a tiszteletére rendezett fogadásra, aki először repülte át a Csendes-óceánt.

Annak ellenére, hogy a rossznyelvek szerint Jean nagyon nehezen és lassan tudta megszerezni a pilótaengedélyét, újdonsült pilótaként máris azt híresztelte magáról, hogy repülési világrekordokat fog megdönteni. A merész vállalkozás feltételeit egy Jean-be belehabarodott textilkereskedő biztosította azzal, hogy vett neki egy kis kétfedelű repülőgépet.

Az alig huszonnégy éves Jean először Angliából akart rekordidő alatt  Ausztráliába repülni. Az első próbálkozása a repülőgép meghibásodása miatt nem sikerült. A második alkalommal a cél előtt elfogyott az üzemanyaga.

A harmadik sikeres próbálkozása után Ausztráliában hetekig ünnepelték, majd fogta magát és visszarepült Londonba. Ezzel nemcsak, hogy megdöntötte az addigi világrekordot, hanem ő volt az első pilótanő, aki egyedül oda-vissza repült London és Ausztrália között.

Így az egy csapásra Angliában, Ausztráliában és Új-Zélandon is ünnepelt pilótanő népszerű reklámarca lett több vállalkozásnak. A reklámbevételekből Jean vett egy korszerűbb repülőgépet. A Percival Gull típusú repülőgépével alig huszonhat évesen 1935-ben a világ leggyorsabb pilótanője lett, azzal, hogy rekordidő alatt szelte át a déli Atlanti-óceánt Nyugat-Afrika és Brazília között.

Jean a hosszú távú repülések után is mindig sminkelve lépett ki a pilótafülkéből és a bőröndjéből soha nem hiányzott az estélyi ruhája.

A korának egyik leghíresebb személyisége archív filmes összefoglaló anyagban is látható.