A 150 évvel ezelőtt született angol, Hilda Beatrice Hewlett-et egyszerűen lenyűgözték az új közlekedési eszközök. Bár odavolt a kerékpárokért és az autókért is, de a repülőgépeknek annyira nem tudott ellenállni, hogy azokat még gyártotta is.
Autómobilt már akkor vezetett, amikor még az autók előtt piros zászlós ember járt, hogy elkerüljék a baleseteket.1909-ben pedig a már nem éppen ifjú kalandvágyó hölgynek rettentően megtetszettek az első angol repülőtalálkozón látott repülőgépek is. Ezt a szenvedélyét azonban a férje már kevésbé tolerálta.
Hogy ne kompromittálja a férjét, felvette a Grace Bird álnevet és elment Franciaországba, hogy egyetlen hölgyként a férfiak között megtanulja hogyan kell vele repülni és a repülőgépet szerelni.
1910-ben a francia Gustav Blondeau-val közösen megalapította Nagy-Britannia egyik első repülőiskoláját, ahol megszerezte a pilótaengedélyét, és ő lett az első hölgypilóta az Egyesült Királyságban.
De ez még mind nem volt elég számára, jó üzletasszonyként megalapította a Hewlett & Blondeau repülőgépgyárat. Az első világháború idején több mint tízféle repülőgépet, köztük Farmant, Avro-t és Hanriot-ot is gyártottak a Royal Air Force részére. A gyárnak 1918-ban 600 alkalmazottja volt.
Idősebb korában azonban már nyugalomra vágyott és Új-Zélandra költözött. De még ekkor is történelmet írt, 1932-ben ő volt az első nő utas, aki tizenegy nap alatt Jakartán keresztül Londonból Új-Zélandra repült a KLM légitársaság Fokker repülőgépén.
A világ egyik vezető üzleti és katonai repülőgép gyárát, a Beech Aircraft Company-t is egy hölgy irányította.
