Milyen lehet az űrben egészségügyi betétet cserélni? És vajon ki volt az első nő, aki az űrben menstruált?

Ezek a kérdések is felmerülnek annak kapcsán, hogy egyes vélemények szerint egykor a nőket a menstruációs ciklusuk miatt zárták ki az űrrepülésből.

Tény, hogy valamilyen oknál fogva Jurij Gagrin 1961-es űrrepülése után csak két évvel következett Valentyina Tyereskova, az első nő fellövése.

Majd egészen 1982-ig a nők a Földön maradtak. Azóta viszont több mint 50 nő járt már az űrben hosszabb-rövidebb ideig, sőt voltak, akik többször is.

Az űrhajózás kezdetén még úgy gondolták, hogy a vér a súlytalanság állapotában nem távozik el a szervezetből és a ciklus rontja az űrhajósnők teljesítő képességét.

Mostanra már bebizonyosodott, hogy ez egyáltalán nem így van és a nők menstruációja ugyanúgy zajlik le az űrben is, mint a Földön.  

Mivel vannak, akik könnyen elviselik, míg mások akkor lennének boldogok, ha egyáltalán nem lenne havi ciklusuk, ezért a női űrhajósokra a mai napig nincs semmilyen szabály. Maguk dönthetik el, hogy az űrbéli tartózkodásuk ideje alatt akarnak-e menstruálni, vagy sem.

A jövőben viszont mindez megváltozik. Minden űrhajósnő havi ciklusa manipulált lesz. Erre egyik megoldás lehet a mostani kísérletek alapján a bőr alá, vagy a méhbe ültetett alacsony hormontartalmú implantátum.

Minderre azért van szükség, mert a szállított hasznos teher szinte minden grammja dollár milliókba kerül és, hogy kiváltsák a Marsra küldendő emberes űrutazás 3 éves időtartama alatt szükséges tisztasági betét, vagy fogamzásgátló tabletta mennyiségét. Korábban írtunk arról, hogy nőket küld a NASA a Marsra és a tegnapi Nagy Futam repülés vezetéséről is. Ajánljuk még a témában a Mi fán terem az űrhajósnő? című e-könyvet is.